Polip

Egy szomszédos kisvárosban, Bueu-ben beültem vacsorázni egy helyi vendéglőbe - sehol semmi más felirat, csak spanyol. Ez még nem is lett volna baj, de a helybeliek (egy öt fős kártyaparti társaság) sem beszélnek egy mukkot sem angolul. Előttem a spanyol étlap, melyen a vörösbort rutinosan megjelölöm, de a telefonos segitségem épp nem elérhető. Igy találomra rábökök egy Pulpo kezdetűre, mivel abból több is van (egy kis valószínűségszámitást követően). Hát, mit mondjak, nem erre számítottam... Persze a név utólag, meg a pultra kikészített polipok gyanakvásra adhattak volna okot. Így volt sült polip a mai vacsorám.

Ja, meg a tv is megy: Olaszország-USA 1:1 a félidőben. Forza Italia, már csak Maurizio barátom kedvéért!

A víz

Vigo-t észak felé elhagyva egy félszigethez értem, ahová autópálya is vezet egy hídon át, én azonban inkább a partvonalat követtem. Kis falvakon haladtam át a hegy oldalában, míg meg nem érkeztem Augetába, ahol egy szép strandra leltem. A tengerpartot itt fehér homok borítja, melyet néhány szikla szegélyez. A víz egész kellemes, kb. 22 fokos lehet az öbölnek köszönhetően, és csak enyhén sós (kóstoltam). Valószínûleg valami folyó hatása ez, és rengeteg osztrigatelep is van errefelé.

Vigo és az Óceán

400km hegyek közötti utazás végén végre elém tárult az Óceán. Egész pontosan a vigoi öböl, ahol az eső utáni pára miatt épp hogy ki tudtam venni a víztükröt, ahogy szlalomoztam lefelé a hegyoldalon. Vigo egyébként Galícia egyik forgalmas kikötője. Mikor gyalog leértem a kikötőbe, épp a Queen Mary 2 (Southampton) indult hatalmas tülkölések közepette. Nem tudom hányadik az utasszállítók rangsorában, de méretre egy nagyobb irodaházra emlékeztetett.

A kikötőben kedvenc dolgaim halmozódtak; tengeri levegő, napfény és pálmafák. Itt találtam Verne Gyula szobrát is, ahogy egy polip karmaiban épp felolvasóestet tart :-)

Kocsiban

Az autóban alvásnak megvolt az a haszna, hogy volt időm kitanulmányozni a kocsi dolgait. A nap sikere, hogy sikerült átállítanom a fedélzeti számítógép nyelvét spanyolról angolra, így megnőtt az értelmes információk mennyisége. Másik hasznos dolog, hogy találtam egy hatodik sebességet is, melynek nagy hasznát veszem, mert ma több száz kilométert megyek autópályán. Remélem hamarosan meglátom az Óceánt Vigonál, a Portugál határnál!

Salamanca

Segovia

Kicsit csepergett az eső mikor Segoviába érkeztem, így módomban állt működés közben is megcsodálni a számtalan toronnyal ékesített katedrális vízköpőit. Másik jellegzetessége a városnak a római kori vízvezeték, mely remek állapotával dícséri az első századi mesteremberek munkáját. Már a rómaiak is használtak habarcsot és betont, melyet vulkanikus kőzetből készítettek.

Vendéglátóim

Bemutatom madridi vendéglátóimat, Javiert és Marcellót. Javiert már korábbról ismerem, mikor Budapesten járt, de Marcellóval csak most találkoztam. Előtte emailben kölcsönösen kicseréltük képeinket, hogy felismerjük egymást a reptéren. Rajtuk kívül még Manuellel is együtt lakom, aki épp az éjszakai műszakját pihente ki e fénykép készítésekor. Hálás vagyok mindannyiójuknak, hogy befogadnak magukhoz, így azon kívül, hogy fedél van a fejem fölött, még nagyszerű társaságban is van részem.
Beszélni csak Javier-rel tudok angolul, mert nem beszélek spanyolul, de a többiekkel is egész jól megértjük egymást gesztusokkal és egyezményes jelekkel.

Találkozások Madridban

Jó volt találkozni Grétivel és Marjerie-vel. Különleges alkalom, hogy Grétivel Budapesttől távol futottunk össze; két magyar Madridban (ő van a képen középen). Marjerie-t csak most ismertem meg. Ő Ausztráliából érkezett, de eredetileg Equadorban született, így jól beszéli mind a spanyol es az angol nyelvet is.

Citroën C4

Eredetileg Xsara-t béreltem az interneten, de C4-es lett belőle. Azért nem bánom a dolgot. Tele van elektronikával, automata berendezésekkel, melyeknek a felét sem ismerem. Van hozzá használati utasítás, de minden spanyolul, mely számomra kínaiul hangzik. Talán az út végére, kiismerem majd magam rajta...
A lényeg, hogy van benne egy 5-ös CD tár, melybe szépen bepakoltam a kedvenc lemezeim :)

Megérkezés

Ezt nevezik sima útnak; a repülőgép percre pontosan szállt le Madrid Barajas repterén. Kétszer már jártam itt korábban, de akkor csak átszálltam egy másik repülőre. Azóta kissé átalakult a reptér, kibővítették a 4-es terminállal. Itt már nem kell buszozni, hogy eljussak egy másik terminálhoz, hanem helyi földalattival lehet közlekedni közöttük. Meg is lepődtem rendesen, mikor a csomagjaimat keresve rögtön egy metróperonon találtam magam. Akkor még nem tudtam, hogy a belvárosba vagy máshová szállít majd. Szerencsére csak a reptér kijáratához vitt, ahol rendben megtaláltam az összes csomagomat.

Repülés Madridba

10 előtt pár perccel szállt fel a Malév 580-as járata, és most bő 3 órás repülés vár rám.
Az útvonal eléggé egyszerű; minél hamarabb eljutni Madridba.