Útvonal

Búcsú Madridtól

... és a jóbarátoktól, Grétitől, akivel sikerült végre magyarul is kicsit beszélgetnem :), Manueltől, aki annak ellenére, hogy egy szót sem beszél angolul, mégis a gesztusaival fejezte ki magát és vendégszeretetét. Itt hagyom a szívem csücskét Ibériában, remélve, hogy még visszatérhetek egy szép napon. Köszönöm mindenkinek aki ezen blogon keresztül bátorított, és a túlnyomórészt magányos utamon virtuálisan velem voltak.

ESP-FRA 1:3

Spanyolországban a nap eseménye a franciák elleni nyolcaddöntő volt. Madridban már délután gyülekeztek az emberek a nagyobb tereken elhelyezett kivetítőknél. A spanyolon kívül elég sok brazil szerelésbe öltözött szurkoló is volt - talán ők már sejtettek valamit? Estére már felfokozott izgalommal és karneváli hangulattal indulhatott a nagy meccs. Az első gólt nagy ováció fogadta a Sol téren, Madrid központjában. Végül a francia győzelem sem okozott tragédiát a spanyol fővárosban: most mások voltak a jobbak.

Toledo

Toledo hangzása számomra harciasnak tűnik, és a város képe is ezt a benyomást keltette bennem. Az érdekesebb rész egy várfalon belül helyezkedik el, amely kicsit hasonlít a budai várhoz. Méretre viszont jóval nagyobb, rengeteg szűk utcával, melyekben még gépjármû forgalom is halad. Néha nehéz mindenkinek elférni, még szerencse, hogy errefelé a gyalogos több figyelmet kap. A harcias hatást az is fokozza, hogy a szuvenír boltok rengeteg kardot, kést, pajzsot árulnak. Némileg enyhíti a harci kedvet a katedrális lágy vonala és díszítése. A várost folyó öleli körül, melyet vezetés közben sajnos nem sikerült lefényképeznem. Córdoba zöld szigetéhez képest mindenképp sivárabb, erődítmény jellegű város.

Consuegra - molino

Reggel, útrakelés előtt még közelebbről szemügyre vettem a városka melletti hegyen lévő malmokat. A környéken rengeteg búzafélét termesztenek (az elmaradhatatlan olajbogyók mellett), ezért lehetett szükség 6 malomra egymás mellett.

Consuegra - szállás

A mai éjszakát itt, a hegyek között töltöm - ez egyben az utolsó kocsiban alvás is. A legközelebbi település Consuegra, de az is távolabb van. Rengeteg bárány vonult el az imént mellettem, némelyiknek kolomp volt a nyakában, ők jelezték az utat a többieknek. Remélem idővel teljesen elvonulnak, és nem csörömpölnek nekem egész éjszaka. A kocsinál nincs térerő, így fel kellett másznom az egyik hegyre, hogy a mai beszámolókat el tudjam küldeni. Legalább láthattam egy gyönyörű naplementét a hegyek között.

Sintra - Palacio da Pena

Miután elbúcsúztam vendéglátóimtól, kocsiba szálltam, és a tőlük kapott tanácsot követve Sintrába utaztam. Ahogy közeledtem dejavu érzésem támadt, ugyanis itt is ködbe volt burkolózva a hegy, mint korábban Bragánál. Szerencsére mire felértem a palotához, addigra kitisztult az idő.
A palotát hatalmas park veszi körül, melyben zegzugos utak vezetnek a hegy tetején álló palotához, mely a 19. században épült II. Mária férjének, Ferdinándnak. Több stílust is ötvöz, így meseszerû hangulatot áraszt magából.